Déli Telegraph

Hogy tanulunk mi?

jeszter02 — Thu, 10 Jun 2010 11:00:58 +0000

- Nem vagyunk egyformák.

- Nem. Hál’ a jó Istennek

Nem ugyan azt szeretjük, nem ugyan úgy éneklünk, és ha azt nézzük, nem ugyan olyan stílussal tanulunk. Mindenkinek megvan ugyanis a saját tanulási stílusa. Vannak, akik úgy tanulják meg hamarabb az anyagot, ha hallják, s így jegyzik meg (ők az auditív típusok). Vannak, akiket nem érdekel az ezer meg ezer szó, mert ő azt tudja könnyen megtanulni, amit lát (vízuális típusok). De vannak, akik nem tudnak egy helyben ülni és figyelni a tanárra, tanulni valóra, hanem sétálnának fel és alá. Na jó, persze ez egy tanórán nem lehetséges, de a mozgás igény rajzolásban például levezethető. Attól, hogy a tankönyve tele van rajzokkal, attól még tudja, hogy miről volt szó az elmúlt 45 percben (mozgást igénylő típusok). Vannak olyanok, akiket zavar, ha más is ott van, amikor ő tanul (egyedül tanuló típus). És van ennek az ellentéte, aki szeret kérdezni, beszélni, őt társas tanulónak nevezzük.

Ez mind szép és jó. De mi van akkor, ha valaki közösségben él, mondjuk a kollégiumban. Akkor bizony alkalmazkodni kell. Erről kérdeztem Balogh Szidóniát, a kollégium vezetőjét:

- A kollégiumban négy órától nyolc óráig vannak a tanórák. Négytől négy óra ötvenig minden csoport a maga tanulószobájában elkészíti az írásbeli házi feladatát, itt lehet egyedül, lehet segítséggel és akár közösen, a táblánál is dolgozni. A tíz perces szünet után megint jön ötven perc. Ekkor a négyes átlagú tanulók a saját szobájukban, míg a többiek a tanulószobában tanulják a szóbeli házi feladatokat. A vacsora szünet után fél héttől hét óra húsz percig tart a harmadok tanóra, ahol a nevelő eldöntheti, hogy ki mehet ki a szobájába, és kinek kell bent maradni a tanulóban.

Tehát, ha azt nézzük, mindegyik tanulási stílus érvényesülni tud a kollégiumban, ami főleg a tanulásszervezésnek köszönhető. És az is biztos, hogy érdemes az átlagot elérni, mert akkor a szobában úgy tanulhat, ahogy az neki a legjobban megfelel.

Két lány, ha beszélget

Julien Sorel — Thu, 17 Dec 2009 11:23:24 +0000

Rendhagyó interjút készítettünk két népdalénekessel, a dózsás Márki Ildikóval és az aranyos Juhász Eszterrel. Miért rendhagyó? Mert az interjún csak a két lány és az mp3-as felvevõ volt jelen.

Márki Ildikó: Mióta énekelsz?

Juhász Eszter: Már óvoda óta táncolok, így az éneklés és tánc egybefonódott. Magával az énekléssel 5 éve foglalkozok. És te?

MI: Én régóta. Mikor kis koromban meghallottam egy dalt, egybõl én is énekelni kezdtem, még ha nem is volt magyar, akkor is halandzsáztam valamit.

Az általános iskolában kezdtem népdalt énekelni, és hatodiktól már versenyeztem is. Ez két évig tartott, nagyon sok elsõ helyezéssel. Itt a középiskolában egy kicsit elmaradt a népdal, de az ünnepségeken azért szoktam énekelni.

JE: Voltál a mi sulinkban, az Aranyban is.

MI: Igen, emlékszem rá. Nagyon jó volt, hihetetlen, de utána felismertek az utcán. Az éneklésnek köszönhetõen tavaly kijutottam Erdélybe, Gyergyószentmiklósra, közben énekelek még az iskolában alakult zenekarban, az Elfojtott Szavakban is, de ott nem igazán népdalokat. Kipróbáltam a operát is, de az én torkom annyira a népdalra van beállva, hogy ezt nem akartam megváltoztani. Szeptember 19-én Kecskeméten voltam az Országos Népdal Éneklési Versenyen, ahol nem helyezések vannak, hanem minõsítések.

JE: Én is voltam ilyen versenyeken, az egyiken kiváló, most legutóbb ezüst minõsítést kaptam.

MI: Én ha jól emlékszem aranyat kaptam, de most mesélj te.

JE: Én is jártam több versenyen és fellépésen a tanárommal, s ez szinte már rendszeressé vált tavaly. De volt felkérésem is, a Majsa Napokat nyithattam így meg. Voltunk mi is Gyergyóban fellépni többször is, de ott a tánc volt inkább a lényeg, bár énekeltem is.

MI: Ha versenyre készülsz, ki választja ki a dalokat?

JE: Kisebb fellépéseken én, de például a minõsítõ versenyekre a tanárnõ választ. Tényleg, te milyen típusú népdalokat énekelsz?

MI: Az erdélyi és szerelmes népdalokat szeretem.

JE: Szerintem is a legszebb népdalok Erdélybõl valók.

MI: Igen. A ritmus és a dallamvilág tetszik nagyon. Eszméletlen jók. Összejártak a fonóba, és együtt énekeltek, saját magukat szórakoztatták.

JE: Nekem az tetszik ezekben a népdalokban, hogy szinte mindegyikben van valami szomorúság, bármennyire is vidám.

MI: Mindent ki tudsz a népdallal fejezni, és bármilyen furcsa, de ezt is tanulni kell.

JE: Mostanában szoktam hallgatni Herczku Ágit, és neki van olyan stílusa, hogy elhiszem, hogy azt gondolja, amit énekel. És amikor voltam tánctáborban, az volt a jó, hogy este a táncházban nagyon jó érzés volt használni azokat, amiket megtanultam, és felismerni, hogy tényleg lehet népdalokra is bulizni.

Plázakultúra

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:40 +0000

Hol is művelődhetnénk máshol, ha nem egy plázában? Ha unatkozol, miért nem mész könyvtárba, moziba, koncertre?

Szerencsére vannak még, akik nem a plázában keresik az élet nagy kérdéseire a választ. Igazából az idejük nagy részét ott töltő fiatalok nem is keresnek válaszokat.

Nagyszerű a tudatlanság!

Egész nap vásárolgatnak, nézelõdnek, nem törõdnek semmivel csak a csilli-villi ruhákkal, na meg magukkal.
Valószínûleg mert ezt látták pénzhajhász apucitól és anyucitól. Elvégre õk is csak a külsõségekre adnak.
A felszínesség ma uralkodóvá lett…
Az ember a maga kultúrájának rombolója lett, s ez igen szomorú.
Lerombolja azt, amit felépített.
Ma már minden a kényelmet szolgálja. A plázákban van minden, ott helyben kapható, nem kell másik boltot felkeresni.
Aztán azt is megveszi, amit valójában nem akar, csak úgy ott van, és szórja a pénzt ész nélkül.

De ha megkérdeznénk az ott tartózkodó népeket, hogy miért nem foglalkoznak értelmesebb dolgokkal, néznének nagy szemekkel és azt mondanák:
Nincs rá idõm. A munka, a család blablablabla….
Persze hogy nincs rá ideje…
Aztán meg csodálkoznak, hogy a kamasz gyerekük is már beköltözött a plázába, holott õ is csak ezt látja.
Minél romlottabb egy generáció, az utódai még inkább romlottabbak lesznek.
Minek is törõdni intellektuális dolgokkal? A plázában csak lenni kell, semmi mást, azt meg… bárki tud.
Gondolkodni sem kell, maximum azon, megvegyem-e vagy ne?
Emberek!
Iszonyú dilemma.

Tanáraink kedvenc könyvei

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:40 +0000

Tanárainkhoz fordultunk azzal a kérdéssel, mi a kedvenc könyvük.

Első áldozatunk Czifrik Ágnes tanárnő volt, aki a hirtelen jött kérdésre 3 könyvet is említett: Gabriel García Márquez: Száz év magány az érzés miatt, James Jones: Most és mindörökké, ugyanakkor Jókai Mór könyvei, mert szépen ír.

Csukáné Gombos Erzsébet tanárnő kedvence Umberto Eco: A rózsa neve című könyve a rejtelmesség és a környezetrajz miatt.

Bulgakov Mester és Margaritája Horváth Ida tanárnő szerint a legjobb könyv, elvégre a lét nagy kérdéseit kutatja, láttatja a fény és árnyék kapcsolatát, ugyanakkor többszöri olvasásra is érdekes, és mindig valami újat fedezhet fel benne az ember.

Zádori Nándor tanár úr gondolkozott legkevesebbet a kérdésen: számára Dan Brown Da Vinci-kódja a legjobb. A könyv témája alapból érdekli, amúgy szerinte érdekes, izgalmas könyv. Végül Telek András tanár urat kérdeztük meg, akinek a kedvence Móra Ferenc Aranykoporsó című könyve. Ezt azzal indokolta, hogy ez az első ifjúkori olvasmánya, ami nagy benyomást tett rá, és egy szép szerelmi történet is van benne.

Malackodás Mexikóban

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:27 +0000

Van egy ír énekesnõ, Sinéad O’Connor, akit akkor volt menõ hallgatni, amikor a jelenlegi dózsások még kisbabák voltak. Ne is szóljunk róla többet.

Van viszont ennek az ír énekesnõnek egy testvére, Joseph, aki hihetetlen, de szintén ír, és regényeket szokott írni, de nem is akármilyen jókat, õt manapság is menõ olvasni.

Ez az ír író egyszer elhatározta, hogy 15 másik ír íróval közösen fognak írni egy ír regényt úgy, hogy az egyik elkezdi, a másik folytatja és így tovább.

Ez lett a Yeats halott címû remekmû, amelynek példájából kiindulva a Fürkész szerkesztõsége is elkezdett egy történetet papírra vetni.

Ez lett a Malackodás Mexikóban címû remekmû, amelyet a következõ számunkban ráadásul folytatni is fogunk. Csak bírjátok kivárni…

1. A főnyeremény

(Csapó Árpád)

- Menj rá, közelíts, közelíts! Állj meg! Most jó.

- Igen szerelmem, holnapra kész vannak a kártyák, rajtuk a két és fél milliárd amerikai dollárban, ne aggódj, szeretlek. Kis mangalicám, röfi, röfi, mit búgsz majd a fülembe? Találkozzunk a cukrászdánkban, ahol megkérted a kezem. Igen, a Sportcsirkében, ne felejtsd a repülőjegyeket.

- Tekerd vissza!

- …galicám, röfi, röf…

- Még! – vörösödött el Taksony, felesége becézését hallva.

- …ra kész vannak a kártyák, rajtuk…

- Állj! – Taksony üvöltve fröcsögött Gézára, aki épp felnézett a keverőpultról: – Mit vihogsz, hát nem érted? A bankban azt mondták, hogy csak egy kártyát csináltatott! Hol a Moszkvics slusszkulcsom?

Géza letörölte az arcát, és már nem vihogott: – Főnök, nem is mondta, hogy maguk nyerték meg a lottót!

2. Szökés

(Kapuvári Andrea)

Ivett maga elé fogva zacskóját küszködött azzal az émelygő érzéssel, ami a Mexikóba tartó 407-es gép mosdójában kínozta. Miközben sárgás-zöldes arcát vizslatta a tükörben arra gondolt, hogy mekkora egy indiai szent állat ez a Taksony, hogy bevette színjátékát a szerelméről, és még feleségül is vette! Majdnem elnevette magát, de a megbillenő repülőgép megint felfordított benne mindent. “Remélem nem vagyok terhes, csak a repülés vagy a megfázás. Rámehetett a vírus a gyomromra.” Megmosta az arcát, s az esti órákhoz lesötétített utastérben visszaindult a helyére. “Jó, nem rámoltam ki a Takarékszövetkezetet. De ki számított arra, hogy bankot robbant Taksony a lottójával? Csak megérte az a sok álmatlan éjszaka, amit a pisztolyának takarításával töltöttem. De ennek vége! Új életet kezdhetek a bajszosok országában, messze mindentől. Azért remélem, nem tudja meg, hogy ide jöttem, mert akkor nem lenne más választásom…”

3. Üldözés

(Csigi Evelin)

- A mexicói Tijuana városában 12 órája foglaltak le egy lakosztályt ezzel a kártyával. Sajnos több információt nem adhatok ki, már így is az állásommal játszom – mondta a bank egyik dolgozója.

- Köszönöm a segítségét.

A bankból kilépve Taksony azonnal a zsebébe nyúlt a telefonjáért:

- Rezső figyelj, tartozol egy kis szívességgel, most itt az alkalom.

- Miről lenne szó?

- El kell jutnom azonnal Mexikóba, el tudnál vinni?

- Persze barátom. És mi olyan fontos Mexikóban, ami nem várhat?

- A feleségem nyomában vagyok. Nem tudom pontosan, hova kell mennünk, csak annyi biztos, hogy Tijuánába. A többit majd a gépen kiderítjük.

- Nem csalódtam benned cimbora, még mindig a régi vagy. Fél óra múlva megfelel a reptéren?

- Ott leszek.

Taksony kicsit megnyugodott. Hetek óta nem aludt. Egy bankrablás előkészületei után nyomozott, a tettesek kivételével már minden részletet ismert. Tudta, hogy hol, mikor és hogyan készülnek a Takarékszövetkezetet kirabolni. – Disznók – emlegette otthon Ivettnek az ismeretleneket, aki csak vihogott és a fülébe susogott: – Ne bosszankodj édes kis mangalicám, röff, röff, röff. – Halálra idegesítette.

A repülőtéren már várta Rezső, aki azonnal beindította a gép motorját, ahogy meglátta a Moszkvics fényszóróit. Még nem hagyták el az ország légterét, de Taksony már hívta Gézát.

-Üdv Géza! Megint én vagyok. Sikerült kiderítened hogy hol használták utoljára a bankkártyát?

-A Hotel Pueblo Amigo-ban, egy első osztályú lakosztályt vettek ki vele két személyre.

- Tijuánában.

- Ja.

- Gondolhattam volna, hogy odamegy, ott töltöttük a nászutunkat. Nem hiszem el, hogy annyi csodálatos közös élmény után, amit átéltünk, képes volt erre. Ja, ez nem tartozik rád. Nyomozz tovább a Takszöv ügyében, hívj, ha megtudsz valamit!

Rezső nem tudta megállni, hogy ne szólaljon meg:

-Eszes kis dög a feleséged.

4. A megérkezés

(Vadászi József)

Éjszaka volt, amikor Mexikóba érkeztek. Taksony kiszállt a repülőgépből és leintett egy taxit.

- Tijuána, Hotel Pueblo Amigo!

- Sí, señor.

A hotelhoz érve azonnal a recepcióshoz rohant.

- Oiga señor, que va a caer en sí, no suelen pagar por ellos? Una pizca de matar a la pulga! (A taxisofőr nyomdafestéket nem tűrő szavait nem fordítjuk le. Taksony amúgy se hallotta.)

- Jó estét kívánok. Megmondaná, hogy Nárai Ivett melyik lakosztályt vette ki?

- Lo siento señor, pero no podemos dar información sobre un cliente! (Sajnálom uram, de nem adhatunk ki a vendégekről információt!) – mondta a recepciós hölgy hideg fejjel.

- Kérem! A feleségemről van szó.

- No me mientas. Ella y su marido entró al servicio de luna de miel ventaja. (Ne hazudjon kérem. A hölgy a férjével vette igénybe nászutas szolgáltatásunkat.)

A hölgy hirtelen elszégyelte magát, amiért elárulta, hogy az egyik vendégükről információt árult el. Gyorsan összeszedte magát:

- Por favor, señor, tengo una casa llena. Quisiera pedir, vaya. (Kérem uram, telt ház van. Arra kérném, távozzon.)

A férfi mérgesen kiment a szállodából. (Hogy érthette meg egymást Taksony és a recepciós hölgy, ha az egyik magyarul, a másik spanyolul beszélt?)

- Most mi tévő legyek? – gondolkodott, amikor eszébe jutott, hogy melyik ablak is a nászutas lakosztályé. A hotel mögé ment. Már pirkadt, amikor felmászott a tűzlétrán. Az ablak nyitva volt, óvatosan bemászott. Földbe gyökerezett a lába a látványtól.

5. A találkozás

(Vellai Vivien)

Nem múlt el a rosszulléte a leszállást követően se. “Most már egészen biztos, hogy valami vírus, fáj a fejem, folyik az orrom, 36 fokos lázban égek, s te nem ápolsz anyám. De legalább terhes nem vagyok.” – nyugtatta magát, s a lakosztályába érve azonnal lefeküdt.

Amikor pirkadatkor Ivett az ablakzörgésre felébredt, szörnyű sertéssé változva találta magát ágyában. Sörtés kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Dagadt, patás lábai az égbe meredtek, tehetetlenül kapálództak szeme előtt.

„Mi történt velem?” – gondolta. Nem álmodott. A lakosztályban ébredt fel. Ivett tekintete az ablakra vetődött, és a Mexikóban szokatlan borongós időtől – hallani lehetett, amint esőcseppek koppannak a párkány bádoglapjára – egészen mélabússá vált.

Ekkor látta meg a férfit.

Ijedtében felröffent, mire Taksony összerezzent – “Tisztára úgy röfög, mint Ivett”. Nem egészen értette, mit keres egy hatalmas sertés az ágyban, de nem is nagyon érdekelte. A kártya miatt jött.

Módszeresen el kezdett kutatni, de még az első fiókkal sem végzett, amikor a disznó megtámadta. Taksony a hatalmas íróasztal mögé hátrált, s ez volt a szerencséje. A megvadult állat nem fért át alatta, a hatalmas rohamtól az asztal felborult. A robajtól megzavarodott disznó visszaugrott az ágyra összetörve a támlát, s mindent, ami az útjába került.

Taksony lehajolt, és belekotort az íróasztalról lezuhant kupacba. Pár perces keresgélés után egy kis tokkal a kezében felemelkedett, elégedetten nézegetve a benne aranyló bankkártyát. “Hát megvagy drágaságom”

Az ágy felé nézett, s másodszor is földbe gyökerezett a lába. A sertés nem volt sehol, csak Ivett feküdt ott magában – egy hatalmas malacorral.

Elöntötte a forróság.

Rájött, hogy még mindig szereti. – “Nem hagyhatom így itt. Segítséget kell hívnom” – gondolta, s a szobatelefonon azonnal a recepcióra szólt.

- Azonnal hívják a mentőket! A feleségem rosszul van! – Óvatosan visszahelyezte a kagylót a helyére, s kimászott az ablakon. Képtelen volt elindulni. Csak állt a szemerkélő esőben ég és föld között, zsebében a gazdagságot jelentő plasztikkártyával, s arra gondolt: “Megigézett a malacorrával. Nem tudok nélküle élni.”

A szobaajtó csapódása térítette észre. Felnyújtózott, hogy belásson az ablakon, de a függöny eltakart mindent.

- Igen, itt van.

- Ő lesz az!

- Hol lehet a férfi, aki a telefonált?

- Fogalmam sincs. Fordítsd meg!

- Ennek malacorra van! Hiszen ez sertésinfluenza!! H1N1!!! Kifelé! Futás!!

Taksony félrehajtotta a függönyt, s a rémülettől majdnem lezuhant a tűzlétráról. Rezső hajolt az ágy fölé, egyik kezében a lakosztály kulcsával, a másikban egy gyöngyházberakásos 38-assal. A zsebében ekkor csörrent meg a telefonja. Rezső az ablak felé nézett. A két férfi tekintete egybeolvadt.

Dr. Livingstone, nemdebár?

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:25 +0000

És akkor David Linvingstone elindult. Hajtotta a kíváncsiság, vonzotta az ismeretlen, kereste a veszélyt. Bizonyára volt is része mindben, hiszen Afrika olyan helyeire is eljutott, ahol előtte még nem járt fehér ember. Eltelt néhány év. Nem jött róla semmi hír. S akkor Henry Stanley is elindult, hogy megkeresse az eltűntnek hitt Livingstonet.

Így indultunk el mi is, egy ismeretlen területre, amely legalább annyira fehér folt volt számunkra, mint Afrika a kutatóknak. Korán, embert és asszonyt próbáló időben keltünk, még tanítás előtt, hogy legyen időnk a felfedezésre ezen az esős reggelen. Találtunk is egy ajtót, amely eddig elkerülte a tekintetünk, s ahova be is mentünk gyorsan, hiszen már nagyon fáztunk.

- Hol vagyunk? – suttogta valamelyikünk rémülten, megpillantva a falra felragasztott “művészi” képeket.
- Nem tudom, ez valami…
- Na! Mi újság gyerekek?
Volt aki felsikoltott, volt aki üvöltött. Torkunkban dobogó szívvel pördültünk meg, de szerencsére csak iskolánk karbantartója és mindenese, Patyi Péter mosolygott ránk.
- Hát ti mit kerestek? – kérdezte.
Szavak helyett csak verejtékező homlokunkat törölgettük. Akkor még azt hittük, hogy az ijedtségtől, de Peti bácsi megnyugtatott bennünket: a meleg forrása az a két éves gépezet, ami biztosítja iskolánk fűtését, s amit, ha már így összefutottunk, részletesen be is mutatott.

De volt ott még sok más is, ami bármikor kellhet az iskolába. Például cserepek, mindenféle méretben, hogy az összetörteket ki lehessen cserélni. Az ismeretlen helyen olyan dolgokat is találtunk, amelyek ugyan ismerősek voltak, de sose tudtuk, honnan kerülnek elő, s hova tűnnek el. Ilyenek a székek, amelyeket tavaly mi cipeltünk a szalagozó bálra, s amelyek aztán hopp… mintha sosem léteztek volna. Ha már székeket, akkor padokat is találtunk, ebből a készletből tudja az iskola fedezni az évről-évre növekvő igényeket, ahogy nő és nő a tanulók létszáma.

Amikor már azt hittük, hogy mindent felfedeztünk, s Peti bácsi már mindent megmutatott, találtunk egy kis szobát is, amit az iskola „mindenesei” használnak, ha pihenni szeretnének. De ez már tényleg az utolsó volt, amit felfedeztünk, mert megszólalt a csengő. Először valami elektronikus hibára gyanakodtunk, mert azt is Peti bácsi szokta megjavítani, gondoltuk szeretné ezt is megmutatni. Kényelmesen elhelyezkedtünk, hogy várjuk a magyarázatot, de csak egy kérdést kaptunk: – Nektek nem lesz most órátok?

Éreztük, hogy vissza kell térnünk mihamarabb a civilizációba, egymást taposva rohantunk a kijárat felé. Az épületbe lépve üres folyosók fogadtak, de nem bántuk, mert a kaland, a legutolsó rémület még erősen dolgozott bennünk. Ezért történhetett, hogy az a lépcsőn lefelé igyekvő szembejövőt úgy köszöntöttük, mint Stanley, az elveszettnek hitt Afrika kutatót: – Dr. Livingstone, nemdebár?

Hát nem ő volt. De hogy ezután mi történt, az maradjon a mi titkunk.

Akik a titkok után kutattak: Csigi Evelin, Varga János, Vadászi József 10. C osztályos tanulók.

A 19. század második felében David Linvingstone indult útnak, hogy az Afrika térképein tetszelgõ „fehér foltot” feltérképezze. Késõbb az õ keresésére induló angol származású, de Amerikában élő újságíró, a New York Herald újságírója, Henry Stanley kapta azt a feladatot, hogy az eltűntnek hitt Livingstonet felkutassa. 1, 5 év kutatás után talált rá a beteg Livingstone-ra Ujiji városában, aki a hazaútra már nem vállalkozott .Megszállott kutatóként a Nílus forrását kereste, kutatott az európai és az afrikai földrajzi területeken.Útjával hatalmas területet rajzolt fel Afrika térképére, felfedezéseinek emlékeit a táj földrajzi elnevezéseiben ma is hordozza.

Beszélni nehéz szakkör

petra950719 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:15 +0000

A Beszélni nehéz!-kör tanára, Györffy Imréné tanárnő a szakkör első féléves munkájáról beszélt nekünk.

A Beszélni nehéz! anyanyelvápoló kör ebben a tanévben is tovább folytatja beszédművelő tevékenységét. A Magyar Katolikus Rádió Szóról-szóval műsorának feladványait készíti el a szakköri órákon, valamint anyanyelvi versenyekre készít fel. Szeptemberben az évnyitó tanácskozáson mutatták be szakkörüket. Novemberben a Péchy Blanka emléknapon a budapesti Gundel Károly Középiskolában négy szakkörös fog versenyezni. November 21-én pedig az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági tagozatának parlamentjén két tanulóval képviselik szakköri tagságukat. (Amikor ezeket a sorokat olvassátok, már december van. Kérjük múlt időbe áthelyezni!)
E tanévben is pályázatot hirdetett Beszélni nehéz! -kör. A Magyar Nyelv hetére iskolánk bármely tanulója készíthet pályamunkát magyar költők, írók (jeles személyiségek) családi leveleinek stílusvizsgálatával. CSALÁDI LEVELEK címmel a pályamunkákhoz mellékelt rokoni levelekből kiadványt szerkesztenek a szakköri tagok.
A szakkor múltjáról és jelenéről bárki információkat szerezhet az iskola, illetve a Beszélni nehéz!-kör honlapjáról.

Horoszkóp a tanuláshoz

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:14 +0000

Most megtudhatod, mit érdemes tanulnod

Vízöntő (I.21.- II.19.) http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/undostres/uploads/vizonto.jpg" alt="" width="93" height="77" />

A Vízöntő nagyon eredeti módon kezeli a feladatait. Ötletesen old meg minden nehézséget. Emellett minden feladatot egészen új, friss szemmel néz. Nem szereti, ha merev szabályok közé szorítják, nem tud emiatt érvényesülni.

Kedvenc tantárgya: Informatika

Halak (II. 20.- III. 20.) http://www.kulker-online.eu/upload/halak.jpg" alt="" width="93" height="79" />

A Halak nagyon gazdag, érzekeny világgal rendelkezik, többek között kiemelkedő a művészi érzéke. Gyengéje, hogy gyakran elkalandozik a figyelme. Kevesebb ideig tud intenzíven koncentrálni.

Kedvenc tantárgya: Ének

Kos (III. 21.- IV. 20.) http://www.rendezvenymagazin.hu/images/Horoszkop/uj/kos.jpeg" alt="" width="93" height="77" />

A Kos erőssége a nagyon gyors felfogás. De, amilyen könnyen tanul, olyan könnyen felejt is. Tehát “az ismétlés a tudás anyja”. Ha érdekesen tálalják a tananyagot, akkor könnyebb lekötni a figyelmét.

Kedvenc tantárgya: Testnevelés

Bika (IV. 21.- V. 20.) http://www.rendezvenymagazin.hu/images/Horoszkop/uj/bika.jpeg" alt="" width="95" height="77" />

A Bika erőssége, hogy hosszú időre képes megjegyezni a tananyagot. Ha megtanul egyszer valamit, akkor soha többé nem felejti el. Bár igaz, hogy egy kicsit lassúbb, mint a társai, így több időt kell töltenie tanulással.

Kedvenc tantárgya: Történelem

Ikrek (V.21.- VI. 21.) http://www.szalmazsak.hu/files/u1/ikrek.jpg" alt="" width="93" height="81" />

Az Ikrek jegyűeket a világon minden érdekli. Ráadásul nagyon sok és sokféle információt képes egyszerre kezelni. Csak arra kell figyelnie, hogy egy dologra is tudjon összpontosítani.

Kedvenc tantárgya: Informatika

Rák (VI.22.- VII. 22.) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image025.jpg" alt="" width="95" height="77" />

A Ráknak gazdag a fantáziavilága, képzeletének szinte nincsenek határai. A száraz tananyagokat akkor tudja megemészteni, ha kiszínezik valamilyen kis történettel. Figyelem: a matematikát nem lehet álmodozás közben megtanulni.

Kedvenc tantárgya: Történelem

Oroszlán (VII. 23.- VIII. 23.) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image024.jpg" alt="" width="95" height="77" />

Az Oroszlán nagyon aktív, s meglehetősen nagy a szereplési vágya is. Emelett szeretne büszke lenni a teljesítményére, s néha még dolgozni is hajlandó ezért.

Kedvenc tantárgya: Irodalom

Szűz (VIII.24.- IX.23) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image027.jpg" alt="" width="95" height="78" />

A Szűz rendkívül pontos és szorgalmas. Energiát fektet a tanulásba, s még azokkal a tantárgyakkal is megbírkózik, amelyekhez nincs akkora tehetsége.

Kedvenc tantárgya: Matematika

Mérleg (IX.24.-X.23.) http://szeretni.hu/images/astrology/zodiak/LIBRA3.JPG" alt="" width="78" height="83" />

A Mérleg nagyon diplomatikusan viselkedik a közösségben. Gyengéje, hogy nem mindig képes arra, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyen a siker érdekében, inkább a stílusával akar eredményeket elérni.

Kedvenc tantárgya: Rajz

Skorpió (X.24.- XI.22.) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image026.jpg" alt="" width="90" height="68" />

A Skorpió erőssége, hogy kitartó. Ha célokat tűz ki maga elé, akkor azokat minden körülmények között megvalósítja, nagyon céltudatosan viselkedik. Gyengéje, hogy szélsőséges: egyszer tanul, egyszer nem.

Kedvenc tantárgya: Biológia/ Kémia

Nyilas (XI.23.-XII.21.) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image023.jpg" alt="" width="98" height="74" />

A Nyilas nagyon örül, ha a tudását gyarapíthatja. Egy óriási nagy utazó veszett el benne. A túrázás nagyon jót tesz a hangulatának és az egészségének is.

Kedvenc tantárgya: Földrajz

Bak (XII.22.-I.20.) http://horoszkop-asztrologia.hu/havihoroszkop_elemei/image013.jpg" alt="" width="98" height="74" />

A Bak rendkívül kötelességtudó, és nagyon komolyan veszi a tanulást. Minden körülmények között tudja a kötelességét, s akkor is teljesíti, ha ez nagyobb nehézségekbe ütközik. Hajlamos, hogy nagyobb terheket vegyen a nyakába.

Kedvenc tantárgya: Matematika

Gyergyószentmiklósi kirándulás

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:13 +0000

2009. november 6-án reggel felkerekedtünk, hogy útnak induljunk Erdélybe, Gyergyószentmiklós városába. Az odavezető úton Arad irányába mentünk, így volt szerencsénk látni az autóból többek között Déva várát is. A célvárost a Hargitán keresztül szerettük volna megközelíteni, de Székelyudvarhelyen táblák hírdették, hogy az útvonal le van zárva, ezért Csíkszereda és Csíksomlyó felé kellett kerülnünk, ami plusz egy órás utat jelentett. Így a reggel 4 órás indulás után, este 6 órakor értünk célba.

Másnap reggel elfogyasztottuk a reggelit és elkezdtünk készülni a szavalóversenyre, ami miatt Gyergyóba mentünk. A megmérettetés ottani idő szerint 10 órakor kezdődött, ahol a kötelező vers Bálintnak Áprily Lajos egyik szerzeménye volt, míg nekem Tompa László – Szüret előtt című versét kellett elmondanom. Választott művel is kellett készülnünk, Bálint részéről Veres Péter – Én nem mehetek el innen, részemről Reményik Sándor – Eredj, ha tudsz c. szerzeménye került elmondásra. Nagy öröm számunkra, hogy sikerült nem üres kézzel hazajönnünk: Bálint a IX.-X. osztályos korcsoportban a harmadik, valamint a közönségdíjat kapta meg. Nekem a XI.-XII. osztályos korcsoportban dicséret díjat sikerült elérnem. Mindettől eltekintve úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb nyeremény mégis az, hogy ott lehettünk és új barátokra sikerült szert tennünk és úgy véljük, ez mindennél többet ér. A verseny után megebédeltünk, majd autóba szálltunk és megtekintettük a csodálatos Békási-szorost és a Gyilkos-tavat is volt szerencsénk szemügyre venni.

Másnap reggel útnak indultunk ismét. Hazafelé a Bucsinon át jöttünk, ahol szintén páratlan szépség tárult elénk a természet által. 10 és fél óra kocsikázással, jó időt befutva, este 5 órakor megérkeztünk Kiskunmajsára. Ezért a teljesítményért minden elismerésünk Farkas Istvánnak, a sofőrünknek, valamint köszönetünk feleségének, Ildi néninek, hogy elkísért minket. Élményekben gazdag hétvégét tudhattunk a hátunk mögött. Köszönjük, hogy elmehettünk!

Farkas Bálint 9.A
Kelcz Dávid 11.B

Viccek

betti1116 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:13 +0000

Világirodalom

http://files.blogter.hu/user_files/9422/Jo_legy/Kep_029as11.jpg" alt="" width="149" height="125" />

Két légy sétál Robinson fején. Egyszer csak megszólal az egyik: – Én most elmegyek. Majd Pénteken találkozunk.

Megfontolás

http://www.postcardsfromla.com/leya/archives/pix/2004/Sun6.11.04.jpg" alt="" width="147" height="120" />

Fiú a lánynak:

- Mondd te mért’ csak napos időben akarsz velem találkozni?

- Mert csak így lehet felhőtlen a kapcsolatunk.

http://m.blog.hu/co/cogito/image/cuore.jpg" alt="" width="148" height="148" />

Biztos, ami biztos

A beteg a műtőasztalon fekszik, előkészítve a műtétre. Felnéz és megkérdezi az orvostól:

- Doktor Úr, minek az a gumikesztyű?

- Tudja, hogy ne maradjon ujjlenyomat.

Színdarab választás

jeszter02 — Thu, 10 Dec 2009 11:00:11 +0000

Szőkéné Kuklis Ildikó a Dózsa György Gimnázium tanárnője s a színjászókör vezetője beszélt a színjátszó szakkör féléves terveiről:

Ez a félév belenyúlik a következőbe, hiszen a most kiválasztott darabunkat tavasszal, a diáknapon fogjuk előadni. Hogy mi a darab címe? Azt egyelőre hadd ne áruljam el. Annyit azért elmondhatok, hogy több darabot is elolvastak a színjátszók, majd utána összeültünk, s mindenki elmondta, hogy mi szólna az általa olvasott darab bemutatása mellett vagy ellen. Ez alapján választottuk ki a művet, illetve még az alapján, hogy legyen benne annyi szereplő, hogy mindenki, aki szeretne, az szerepelhessen.

Távlati terveink között szerepel egy nyári darabválasztás is, hogy ne iskolaidő alatt, hanem nyáron lehessen szöveget tanulni. Ennek még az lenne ezen kívül az előnye, hogy a tanév első felében is színpadra állhatnánk 2010-ben.